Mintavételekkel vizsgálja meg a Mura folyó vizének az állapotát a következő egy évben a Pannon Egyetem Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ. A munka egy horvát-magyar pályázati együttműködésnek köszönhetően, 450 ezer euróból valósul meg. A projektvezető Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. mellett a további projektpartnerek a Muraköz megyei Vízmű Kft., valamint a Pannon Egyetem.

A Mura és a Dráva folyók földrajzilag kettéosztják a horvát és a magyar régiót. Mivel mindkét országnak ugyanazok a felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatos problémái, így célszerű közös összefogással feltérképezni a határfolyók állapotát – hangsúlyozta Galambos Ildikó. A helyi kutatóintézet vezetője elmondta, hogy ők elsősorban a gyógyszermaradványok tekintetében vizsgálják a mintákat. A témában a tegnapi online Mura Konferencián többen is előadást tartottak.

- Nagyon sokan megkérdezik, hogy és akkor ez mire jó? Ez arra jó, hogy egy információt kapunk arról, hogy milyen ennek a folyónak az állapota. Látjuk a változásokat, és hogy kell-e változtatni. Akár az, hogy Nagykanizsa és a környező települések is a Murából kapják a vizet. Ott van valamilyen víztisztító technológia, van-e arra igény, hogy ennek a módosítását javasoljuk esetleg. Illetve nem számítok rá, de az is kiderülhet, ha egy-egy befolyónál nagyobb mennyiségű szennyezés történik - mondta Galambos Ildikó, a Pannon Egyetem Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ intézményvezetője.

A Délzalai Víz és Csatornamű Zrt. egy évig, havi rendszerességgel vesz mintát a Murából. Nagykanizsa is ebből a folyóból kapja a vizet, így fontos tudni, hogy milyen állapotban van – emelte ki Cziráki László, a cég igazgatója.

- Nagyon fontos a horvát partnernek is és a magyar partnernek is, hogy egészséges legyen az ivóvízellátás, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a Mura vízminőségét ismerjük, ha valamilyen szennyeződés van, azt jelezzük és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a Mura vízminőségének a fenntartását tudjuk biztosítani a következő évtizedekben. Elsődleges cél ez a környezetvédelmi rész, a másik oldala pedig, hogy a partnerséget erősítsük – tette hozzá Cziráki László, a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója. 

A szakemberektől azt is megtudtuk, hogy a végső cél mindenképpen az ivóvíz minőségének a javítása.